Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Önálló kötetek

Önálló könyveim történészi kutatásaimon alapulnak. Történelem diplomamunkám mellett kommunikáció szakon is olyan dolgozatot írtam, amely mind témájában, mind korszakát tekintve történelmi vonatkozású. Mindkét diplomamunkámat magam szerkesztettem nyomdakészre. Ezen felül Fonyód városa kért fel helytörténeti kutatásra és könyvírásra a járási székhely 1956-os eseményei vonatkozásában.

Írásaimban törekedtem arra, hogy minél kevésbé minősítsem a történteket, befolyásoljam az olvasót. Vallom, az értő olvasónak magának kell levonnia a megfelelő következtetéseket, a történész pusztán közvetítő közeg a laikusok számára nem hozzáférhető dokumentumok megismeréséhez.

 

Fonyód, 1956

A könyv teljes terjedelmében olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban: 

http://mek.oszk.hu/10400/10442

borito_fonyod.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részlet az utószóból

„Fonyód 1956-os története nem bővelkedik fordulatokban. A község lakossága ettől függetlenül aktívan kivette a részét az országos eseményekből, sőt, a helyi változások után szervező erővé vált az általa irányított járásba.

Az október 28-i felvonulásig hétköznapi életét élte a település. Igaz, hogy aznapra a tanács munkatársai hívták össze a lakosságot, de - nem győzzük hangsúlyozni -, nem rajtuk múlt a változás. Annak okai legfeljebb annyiban voltak ők, hogy velük, a hatalom képviselőivel szemben felgyülemlett ellenszenv, a sok éves elnyomás alatt elfojtott keserűség tört fel az emberekből 1956 őszén Fonyódon is. 

A tömegpszichózis jelentősége ugyanakkor ez esetben sem elhanyagolható. A részben kényszerből összegyűlt emberek megérezték a lehetőségét annak, hogy eljött az ideje a szónak és tetteknek. Végre ki merték mondani azt is, amiért korábban elvitte volna őket az a bizonyos „fekete autó”. Elkergették a hatalom gyűlölt képviselőit a gyűlésről. 

Végigjárták Fonyód legfőbb közösségi tereit, a vallásüldözés miatt magában is ellenállás szimbólumának tekinthető templomot, a közlekedés és a kommunikáció akkoriban fő letéteményesét, a vasútállomást, valamint a talán leggyűlöltebb helyszínt, a rendőrkapitányságot. 

Ezt követően jutottak el a „tanácsházához”, ahol az antidemokratikus időkben is demokratikus módon vezető testületet választottak. Megalakult a községi nemzeti bizottság, amely fő feladatának az államosított ingatlanok korábbi tulajdonosuknak, tulajdonosaiknak való visszaadását, valamint a közösségi tulajdon megóvására a nemzetőrség megalakítását tekintette. 

Fontos hangsúlyozni, ahogy azt egy egykori résztvevő megfogalmazta, „egy pofon sem csattant”. Nem történt erőszakos cselekedet, még a tömegoszlatást megkísérlő államvédelmis is megúszta a leghevesebb napot, ha nem is szárazon, mert leköpdösték, de ép bőrrel, és figyelembe véve az általa képviselt intézmény lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedéseit, ez is nagy dolog.”

Bokodi-Oláh Gergely: Fonyód, 1956. Fonyód, 2011. ISBN 978-963-08-2511-5

 

Megelevenedő történelem

A könyv teljes terjedelmében olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban: 

borito_tort.tv.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Részlet az előszóból 

„Mi lehetne nagyobb nyilvános tér, mint a tömegkommunikáció? Ezen belül az egyik leghatékonyabb eszköz a televízió. Az értékmentő, értékteremtő történelmi műsor pedig emlékmű, alkotója történetíró, akinek a keze alatt megelevenedik a történelem. 

A történetírás mindig is meghatározó tudományág volt. Az ókori görögök óta minden nép, mely a kulturális fejlettség egy bizonyos pontján átlépett, igyekszik megörökíteni viselt dolgait. Képzeljük el a görög-perzsa háborúkat korabeli perzsa értelmezésben, vagy Caesar gall háborúit egy gall szerző tollából. 

Ezeket az írásokat azonban csak néhány tudásában kiváltságos személy, főként szerzetesek ismerhették a kora középkorban. Gutenbergnek köszönhetően már a széles körű terjesztés is lehetővé vált. Azonban a 15. században, és még sok évszázadon át, az olvasás továbbra is a kiváltságosok tudománya maradt, bár e kör lassan bővült. A 19. század kezdte meg a széles körű harcot az analfabétizmus felszámolására, mely még ma is tart. Ekkor lett széles olvasótábora a történetírásnak is. 

A siker azonban nem tartott sokáig. A 20. század fordulóján és első évtizedeiben megjelenő film, rádió és televízió elvonta a széles olvasótábort. Ugyanakkor új távlatokat nyitott: a Gutenberg-galaxis kitágult. 

A történetírás nemhogy elvesztette lehetőségét, hogy a szakmai berkeken kívül a nagy nyilvánossághoz szóljon, de új lehetőséget kapott. A magyar történészek felismerték ezt a lehetőséget az új közvetítő eszközökben. László Gyula, Mályusz Elemér, Györffy György, Szűcs Jenő, Komoróczy Géza, hogy csak néhány nevet említsek, mind-mind közreműködtek nem is egy televízió-műsorban. A televízió pedig kész volt az együttműködésre.”

Bokodi-Oláh Gergely: Megelevenedő történelem. Történelmi műsorok a Magyar Televízióban 1957-1990. Budapest, 2009. ISBN 978-963-06-8429-3 

 

Egy vezérkari főnök, két év alatt, négy

bíróság előtt

A könyv teljes terjedelmében olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/10400/10437/

borito_szombathelyi.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részlet az előszóból

„Szombathelyi Ferenc neve először az egyetemi felvételimen tudatosult bennem. A kérdést M. Kiss Sándor intézte hozzám: „Tudja ki volt Szombathelyi Ferenc?” Némi gondolkodás után elmondtam, hogy a második világháború idején, az ország határát keleti irányban elsőként átlépő Kárpát-csoportból kiváló gyorshadtest parancsnoka. A meghatározás így persze nem pontos, hiszen magának a Kárpát-csoportnak volt a parancsnoka. Egy szóval sem tudtam többet róla. 

Későbbi tanulmányaim során aztán megtudtam, hogy a honvéd vezérkar főnöke volt a második világháború idején. Következő személyes élményem vele kapcsolatban az volt, mikor Király Béla egy könyvében a maritim hatalmak hadviseléséről szóló Szombathelyi-tanulmányról olvastam. Béla bátyám ebben azt írta, komolyabb összeget ajánl annak, aki előkeríti az írást. Rögtön dollárjelek jelentek meg a szemeim előtt. A könnyű pénzkereset utáni vágy azóta, talán mondhatom, komoly kutatássá nőtte ki magát. Közel egy éve keresem a maritim hatalmakról szóló értekezést a Hadtörténelmi Levéltárban. A kutatás során egyre több dokumentumot találtam Szombathelyi Ferencre vonatkozóan, azonban a kérdéses írást eddig még nem sikerült kézbe vennem. 

…nem készült még átfogó képet nyújtó írás vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredesről, ami akár pályáját, akár csak vezérkari főnöki működését mutatná be. Diplomamunkámban arra tettem kísérletet, hogy a nyomtatásban is olvasható peranyagokat összefoglaljam, azokat a saját kutatásaim során talált dokumentumokkal kiegészítsem. Szakdolgozatomat alapnak szánom. Alapnak, amely hozzásegíthet, hogy átfogó képet alkothassak a második világháború alatt leghosszabb ideig a vezérkari főnöki pozícióban lévő katonáról, Szombathelyi Ferencről, aki megérdemelné, hogy életéről monográfia szülessen.”

Bokodi-Oláh Gergely: Egy vezérkari főnök, két év alatt négy bíróság előtt. Szombathelyi Ferenc vezérezredes elleni perek 1944-1946.Budapest, 2009ISBN 978-963-06-7